Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Utolérte 93%-os arány mellett a magyar gáztárolók töltöttségi szintje az uniós átlagot, és ez, illetve az igazán lényeges fogyasztásarányos töltöttségi mutató is történelmi csúcs közelében jár mind Magyarországon, mind az EU-ban. Emiatt az Energiaügyi Minisztérium szerda reggeli közleménye azt hangsúlyozza Magyarország esetén, hogy „még az előzőnél hidegebb télben is nagy biztonsággal garantálható a magyar családok zavartalan földgázellátása”, hiszen „a betárolt készlet már a másfélszerese a nemzetközi energiaválság előtti, 2021-es éves lakossági fogyasztásnak”.
Fenntartható növekedés mellett elképzelhetetlen a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (carbon capture, utilization and storage - CCU/S) nélkül elérni a dekarbonizációs célokat – hangsúlyozta szombaton egy szegedi könyvbemutatón Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Maga a környv pedig éppen a CCU/S hazai iparági lehetőségeit járta körbe és megállapította, hogy Magyarországon jelentős kibocsátáscsökkentés érhető el viszonylag kevés szereplő bevonásával és együttműködésével, hiszen a hazai CCU/S-releváns kibocsátás 70 százalékát mindössze húsz nagy kibocsátó adja.
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) csaknem tízmilliárd forinttal támogatja a szegedi Science Park további fejlesztését - jelentette be az energiaügyi miniszter szombaton Szegeden.
Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – gyakorlatilag ezt jelentette be percekkel ezelőtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Facebookon, miután ma találkozott Juhász Edittel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével. Fontos, hogy a Fidesz frakcióvezető kérésével összhangban azon háztartások számára is megmarad az éves szaldó szerinti elszámolás lehetősége a feltelepítéstől számított tíz évig, akik már akár évekkel ezelőtt csatlakoztak a hálózathoz, vagy a tavaly őszi nagy jelentkezési hullám nyomán még csak mostanában zajlik a telepítés a háztetőjükre. Frissítés! Pénteken délután a MEKH elnöke is jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben azt jelezte, hogy a miniszteri jelzéssel összhangban alakítják át a hatósági szabályozást.
Miután szerdán lezajlott az Energiaügyi Minisztériumban a szakmai egyeztetés a napelemesek éves szaldó elszámolásával kapcsolatban, csütörtök este rövid közleményt adott ki a MANAP Iparági Egyesület, amelynek elnöke, Szolnoki Ádám részt vett az említett egyeztetésen. Ebben az egyesület üdvözölte a tárca elkötelezettségét a napelemtulajdonosok iránt, mindemellett éberen figyel és várja a konkrét fejleményeket, bejelentéseket.
Az elmúlt napokban számos nagy névvel frissítettük a Portfolio Energy Investment Forum konferenciánk szakmai programját, amely négy héttel az október 5-i eseményünk előtt már csaknem teljes. Még nem késő itt regisztrálni az év egyik legrangosabb energetikai konferenciájára, amelyre óriási az érdeklődés.
Máris reagált az Energiaügyi Minisztérium a Fidesz frakcióvezetőjének reggeli kérésére, és azt üzente a tárca, hogy „érdemben vizsgálja a frakció kérését”, mert „egy méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk”.
Már csak öt hét és kezdetét veszi az év egyik legrangosabb energetikai, energiapiaci szakmai konferenciája, a Portfolio Energy Investment Forum, amelynek már a nyitó szekciója is rendkívül erős programot kínál, hiszen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának helyettes vezetője, az energiaügyi miniszter, illetve az Energiahivatal elnöke kezdi az előadások során, majd az MVM, az E.ON és a MET vezetői folytatják a sort. A küszöbön álló napelemes elszámolási változások, a hálózati csatlakozási kérdések most rendkívül sokakat érdekelnek és személyesen érintenek mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben, de sok más izgalmas és aktuális kérdést is átbeszélünk. Érdemes mielőbb regisztrálni itt, a folyamatosan frissülő, egyre több előadót és panelbeszélgetőt tartalmazó programunkat pedig itt tekinthetik meg.
Az eddig tervezett 14 helyett végül 15 beruházásra kért pénzt a kormány az Európai Bizottságtól a helyreállítási program REPowerEU fejezetében, ugyanis amint tegnap éjjel megírtuk: az orosz leválást segítő két projektet törölte a listáról, de közben három másikat felvett rá. Utóbbi az Energiaügyi Minisztérium péntek reggel kiadott közleményéből derült ki, miszerint a július végén társadalmi egyeztetésre kirakott verzióhoz képest új beruházásként felvette a listára a kormány az energetikai digitalizáció támogatását, illetve egy tegnap éjjeli közlönybeli határozattal összhangban az elektromos autótöltési infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektromos járművek beszerzési programját is felvette a listára.
Az ország területén lévő nyersanyag kincset ki kell termelni, fel kell használni, mert "ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba" – többek között ezt hangsúlyozta a Mátra környéki óriási lignit vagyon kapcsán Steiner Attila energiaügyi államtitkár és Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a 73. bányász országos központi ünnepségén Kardoskúton. Steiner Attila azt is jelezte, hogy vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, Bacsa György pedig azt jelentette be, hogy az olajtársaság Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indít, feltehetően a magyarországi akkumulátorgyártási kapacitások felfutásától nem függetlenül. Bár a közeli nyékpusztai gázkitermelésről is szó esett, de az MTI tudósítása szerint a közelmúltbeli szokatlanul sok környékbeli földrengés nem került szóba a beszédekben.
A földgázforrások diverzifikációja céljából a jövőben fokozottabban vehetjük igénybe az észak-déli gázfolyosó kínálta lehetőségeket – emelte ki egy Facebook-posztban kedden az Energiaügyi Minisztérium.
Miután hétfőn kiküldött egy rövid nyugtató sajtóválaszt az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya a napelemeseknek, amelyet itt írtunk meg, kedden egy bővebb közleményt is kiadott a tárca, amely szintén nyugtató célzatú és azt üzeni, hogy meg fognak térülni azok a napelemes beruházások is, amelyeket már vagy megcsináltak, vagy év végéig befejezik. Így tehát olyan mértékben változnak majd az elszámolási paraméterek, amelyek a megtérülési szempontokat figyelembe veszik. Egyúttal azt is hangsúlyozzák, hogy uniós rendelet miatt kell 2024-től bevezetni a bruttó elszámolást az újonnan telepített napelemek esetén, ami régóta közismert tény, de arról nem szól a közlemény, hogy 2024-től miért tervezi évesről havi szaldóra megváltoztatni az elszámolást a már meglévő napelem rendszereknél a kormány, ugyanis a szakmai szövetség szerint ezt egyáltalán nem indokolják a brüsszeli szabályok.
A lakossági napelemeknél az éves szaldó elszámolási rendszer havira változtatásának tervei kapcsán fontos nyugtató mondatot küldött ki hétfőn sajtóválaszként az Energiaügyi Minisztérium. Azt üzente ugyanis a tárca, hogy figyelembe fogják venni a már végrehajtott és megkezdett napelemes beruházásoknál az érintett családok érdekeit, és dolgoznak a szabályok finomhangolásán, hogy még „a jövőbeli fejlesztések megtérülését is” lehetővé tegyék.
Az uniós szabályok egyáltalán nem írják elő azt, hogy 2024-től el kell törölni az éves szaldót és már csak havi szaldót lehet működtetni a már megvalósult napelemes beruházásoknál, így „ennek a bevezetése mindenképpen etikátlan lenne, mert több, mint 200 ezer háztartást sikerül hátrányos helyzetbe hozni, aminek sajnos nem lehet más az eredménye, mint a költségvetési hiánynak a csökkentése”, hiszen „a rezsicsökkentésnek óriási a költsége” – jelentette ki az ATV kedd esti műsorában Kiss Ernő. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke finomította tegnapi üzenetét, miszerint ezzel a változással az elmúlt évekbeli napelemes beruházások „nem fognak megtérülni”, mert ma már azt hangsúlyozta, hogy „a megtérülés jelentős mértékben ki fog tolódni”. Közben az Energiaügyi Minisztérium fontos nyugtató mondatokat küldött egy sajtóválaszban.
A november elsejére előírt 90 százalékos kötelező gáztároló feltöltési célt Magyarország már mostanra elérte – hívta fel a figyelmet hétfő reggel kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy már most 5,7 milliárd köbméternyi gáz pihen a föld alatti tárolókban, ami a tavalyi egész éves gázfogyasztás mintegy 56,5%-a, ami a harmadik legmagasabb egész Európában.
A tavalyi tapasztalatokra figyelemmel újította meg a földgázellátás esetleges zavarainak kezelését célzó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium – derült ki a tárca csütörtök késő esti közleményéből, amellyel párhuzamosan megjelent a Magyar Közlönyben egy friss kormányrendelet. Ennek lényege, hogy kilenc főbb területen frissítette, átalakította a földgázellátási szabályrendszert a kormány.
Az éves szaldó elszámolást havi, vagy akár negyedórás (!) rendszerességű elszámolás is felválthatja 2024-től Magyarországon a már meglévő háztartási napelemes rendszereknél is, és akár az is elképzelhető, hogy ennek megvalósításához ki kell lépniük a napelemek üzemeltetőinek az egyetemes szolgáltatásból, leegyszerűsítve a lakossági rezsicsökkentés jelenlegi rendszeréből – rajzolódik ki az Energiaügyi Minisztérium friss válaszából. Azt is megígérte egyúttal a tárca, hogy október 1-től tényleg elindul a lakossági hálózati betáplálási stop részleges feloldása az országban.
Az Energiaügyi Minisztérium háttérintézményeként megalakult júniusban a Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK), amelynek fő feladata az ellátásbiztonság növelését, a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosítását szolgáló megoldások kialakítása és alkalmazása a villamosenergia-szektorban – derül ki a tárca csütörtöki közleményéből.